A Magyar Kultúra Ünnepe a LEK-ben
Dr. Fleisz János és Nagy József Barna a szerdai ünnepségen
A Magyar Polgári Egyesület és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szervezésében szerda délután a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban (LEK) is ünnepség zajlott a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
A rendezvényt Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének előadása nyitotta meg, amit Meleg Vilmos színművész tolmácsolásában hallhatott a közönség. Ezt követően köszöntőt mondott Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, aki elmondta: a kultúra, s mindaz, ami e fogalom mögött van (anyanyelv, népzene, néptánc, irodalom) tart meg minket. A továbbiakban Lisztes Éva, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Ház vezetője szólalt fel, rámutatva a két település közötti, hosszú idők óta tartó kapcsolatra. A művelődési ház vezetője nem érkezett egyedül, vele együtt ugyanis a Bajnóca Népdalkör is a Körös-parti városba látogatott. Lisztes Éva rámutatott: a néptáncnak városukban 45 éves hagyománya van, ennyi idős ugyanis a Bihar néptánccsoport, amiből tíz évvel ezelőtt létrejött a Bajnóca Néptáncegyüttes, amelyben óvodáskorú és felnőtt tagok is táncolnak. A Fölszállott a Páva tehetségkutatóból is ismerhető Thurzó Boglárka vezetésével ebből a néptáncegyüttesből nőtte ki magát a Bajnóca Népdalkör. Tőlük az estébe nyúló rendezvényen moldvai és bukovinai népdalokat hallhattunk.
Könyvbemutató
Fleisz János történész a Szacsvay Imre – Az 1848–1849. évi Országgyűlés mártírjai című tanulmánykötetet mutatta be. A tavaly megjelent kiadvány az Országgyűlési Múzeum által 2017-ben megrendezett Szacsvay-konferencián elhangzottakat foglalja egybe tanulmányok formájában. A kötet szerzői (Dobszay Tamás, Fleisz János, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Melkovics Tamás, Pelyach István) bemutatják Szacsvay politikai karrierjét, hogyan került be a képviselőházba, 1848–49-es tevékenységét, a Függetlenségi Nyilatkozattal kapcsolatos fontosságát. Fleisz János a kötetben Szacsvay Imre emlékezetével foglalkozik. A történész elmondta: Szacsvay kultusza szépen alakul, az országgyűlés jegyzőinek irodáját Szacsvay-teremnek nevezték át 2000-ben, Szacsvay-napokat szerveztek. Váradon felújították szobrát, iskolát neveztek el róla, jelenleg pedig létezik egy kezdeményezés, ami szerint a szobor körüli teret Szacsvay-térnek neveznék el. Utóbbi kapcsán elmondta: kellene egy Szacsvay utca is. Bár a biharsályi családi házat lebontották, annak helyére az 1880-as években új házat építettek, amire emléktáblát lehetne elhelyezni – mutatott rá. A történész elmondta ugyanakkor azt is, hogy ártalmas egy kultusznak az, ha valaki ki akarja sajátítani.
A rendezvény további részében Meleg Vilmos Ady halálának századik évfordulója alkalmából a költő ismert verseiből álló összeállítást adott elő. Előadásában hallhattuk többek között a Ki látott engem?, az Én nem vagyok magyar?, Hepehupás, vén Szilágyban, Az Értől az Óceánig, A Tűz csiholója című verseket.
Forrás: https://www.biharinaplo.ro/helyi/2019/01/24/a-magyar-kultura-unnepe-a-lek-ben.biharinaplo